Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.
Míg Emmanuel Macron francia elnök akár 500 milliárd eurós közös eurózóna költségvetést szeretne felállítani, addig Angela Merkel német kancellár semmiképpen sem gondolkodik százmilliárd eurós méretű büdzsében, azaz nagyságrendi különbség látszik a két vezető elképzeléseiben.
Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.
Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot - jelentette ki Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője kedden. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az EB által Varsó ellen folytatott jogállamisági eljárást politikai indíttatásúnak nevezte. Angela Merkel német kancellár pedig azt mondta: a lengyel ügy annyira fontos, hogy nem mehetnek el szó nélkül mellette.
"Több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének, nem akadályoztatva azon államok által, amelyek erre nem vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni" - hangsúlyozta mai párizsi beszédében Emmanuel Macron köztársasági elnök, amellyel a többsávosnak mondott EU modelljét szorgalmazta újra, de a nagyjából 10 területre kiterjedő részletes tervével megvárja a szeptember 24-i német választást. Ennek nagy esélyese Angela Merkel német kancellár, aki szintén érintette ma az EU jövőjével kapcsolatos témát és megerősítette, hogy jó ötletnek tartja a közös eurózóna költségvetés létrehozását, és azt is, hogy az euróövezeti állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) alapjaira építsenek fel egy új intézményt, az euróövezeti valutaalapot (EMF).
Novemberben rendezik meg az autóipari vállalatok és az illetékes hatóságok részvételével a második dízelcsúcsot annak érdekében, hogy a járművek károsanyag-kibocsátásának fokozatos csökkentésével el lehessen kerülni a dízelautók kitiltását a belvárosi forgalomból - jelentette be Angela Merkel.
Az elmúlt két év alapján úgy tűnik, hogy Németország tudatosan törekszik elkerülni azokat a hibákat a beengedett menekülteknél, amelyeket 50 évvel ezelőtt a nagy számban beengedett török vendégmunkásoknál elkövetett és több területen a siker jelei látszanak - vonja le az óvatos következtetést pénteki elemzésében a Reuters.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a péntek déli muzulmán ima után Isztambulban újságíróknak nyilatkozva arra szólította a Németországban élő törököket, hogy a szeptember 24-i német parlamenti választáson ne szavazzanak olyan pártra, amely "Törökország ellensége" - számolt be róla az NTV török hírtelevízió.
Fújolások és folyamatos fütyülés mellett kellett megtartania 33 perces kampánybeszédét Angela Merkel német kancellárnak ma a Frankfurthoz közeli Gelnhausenben, mert a menekültellenes AfD párt mintegy 100 szimpatizánsa folyamatosan zavarta a rendezvényt - írja a Reuters.
Az gyakorlatilag nem kérdés, hogy a jelenlegi kancellár, Angela Merkel által vezetett CSU/CDU pártcsalád megnyeri majd a szeptemberi német szövetségi választásokat, viszont nagyon nem mindegy, hogy képesek lesznek-e kormányalakításra a jelenlegi partner, a szociáldemokrata SPD nélkül. Ha nem, akkor Merkelék több fájó ponton is kénytelenek lesznek engedni a koalíciós partnernek, amivel saját programjukkal mennek szembe.
Németország úgy véli, az Európai Bizottság az elektromos autókra vonatkozó kvóta bevezetését fogja javasolni a közeljövőben - közölte a német környezetvédelmi minisztérium a Reutersszel. A tárca szerint egy, az elektromos autók kötelező részarányát előíró kvótarendszer nélkül az Európai Unió elhibázhatja szén-dioxid-kibocsátás csökkentési céljait. Angela Merkel kancellár és kormánya CDU-s tagjai ugyanakkor a kisebb koalíciós partner SPD-hez köthető kvótaterv ellen foglaltak állást.
Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje szerint jó esélye van rá, hogy ő legyen a következő német kormányfő. Schulz a ZDF országos köztelevíziónak adott interjúban azt mondta, még semmi sem dőlt el, minden lehetséges, megéri kampányolni az utolsó pillanatig.
Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen.
Vészesen közeledik a szeptemberi 24-i németországi választás, a jelenlegi kancellár, Angela Merkel pártcsaládjának azonban nincs oka az aggodalomra. Legalábbis, ha hihetünk a közvéleménykutatásoknak.
Egyre súlyosabbá kezd válni a Németország és Törökország között folyó diplomáciai konfliktus, a jelek szerint gazdasági következményei is lehetnek a szembenállásnak, amit a törökök lépése és az erre adott német irányváltás okoz. Közben német vállalatok is a török hatóságok látókörébe kerültek. A török líra már érzi a feszültséget.
A szigorú költségvetési tabuval való szakítás, szorosabb európai integráció és garantált konfliktusok a magyar kormánnyal - röviden így néznének ki az elkövetkező évek, ha a szociáldemokrata (SPD) Martin Schulz által vezetett kormánykoalíció jönne létre a szeptember 24-ei német választások után. Erre azonban Angela Merkel kancellár népszerűsége miatt elég kevés esély van, ezért a jelenlegi nagykoalíció fennmaradása tűnik inkább valószínűnek. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az SPD-t kiszorítják a koalíciós kormányból a Zöldek és a liberálisok (FDP), ami szigorúbb migrációs politikát, a belbiztonságra fordított források jelentős növekedését, illetve érdemi adócsökkentést jelentene a jövőre nézve - vélik a Commerzbank elemzői.
A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:
Angela Merkel német kancellár csütörtökön Párizsban jelezte, nem ellenzi, hogy az eurózónának közös költségvetése és külön pénzügyminisztere legyen.
A világgazdaság ma nyugodtabb vizeken van, ezt pedig ki kell használnunk reformok végrehajtására - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a hamburgi G20-csúcson. A politikus elárulta, hogy a tárgyalásokon elsősorban a klímavédelem terén voltak ellentétek miután az USA kilépett a párizsi egyezményből.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
